A nyáriszünet első napja. Együtt a nagy család, párom nagy fia is nálunk tölti a hétvégét. A picik ébrednek először (6-kor), így velük lemegyek a konyhába. Mivel tegnap valamiért elmaradt, ezért reggelizés után mosogatnom kell. Keve és Huba is nyaggatnak, így közös mosogatásba kezdünk. Két széket tolok a konyhapulthoz és közzéjük állok. Egyik a mosogató lében pancsikol, a másik az öblítő vízben. Adok a kezükbe egy-egy műanyag tölcsért, poharat, miközben próbálom a késeket, üvegpoharakat gyorsan elmosni a kezeik alatt. Mindketten nagyon elmerülnek a játékban, sajnos a konyha sem marad szárazon.
FIGYELEM! Csak olyankor ajánlom, ha van elég időd és türelmed!

Mire végzünk, jön a felmentő sereg (apa), így a konyhát is sikerül rendbeszednem. Utána nagyon jó dolgom van, mert apa elvállalta a főzést, így nincs más dolgom, csak a kicsikkel játszani. Kiborítom az összes játékos dobozt a szőnyeg közepére. Feltett szándékom, hogy rendet teszek végre köztük, és ami már leamortizálódott, azt nem tároljuk tovább. Most sem kell rohannom, így hagyok időt a fiúknak, hogy matassanak a rég nem látott játékok között. Aranybányára bukkantunk! Megtaláltam a készségfejlesztő játékokat a kisebbiknek, és nagy örömmel ki is próbálja őket (velem együtt), a nagy közben autózik, buszozik, fényképet készít, mikor mi akad a kezébe. Közben szépen lassan kialakul a rend is. Egyik dobozba kerülnek a plüss figurák, plüss játékok, a másikba a Duplo játékok és társaik, a harmadik a fajátékoké, és így tovább. Hamarosan látom az alagút végét, nem is volt ez veszélyes, és közben nagyon jól szórakoztunk! Ebéd előtt még kimentünk kicsit az udvarra szaladgálni, motorozni. Szuper jó délelőttünk volt! (És az ebéd is nagyon finom lett!)